Előadónak lenni könnyű. Ugyanolyan könnyű, mint például írónak lenni.
Konferenciákon, tréningeken a reflektorfénybe kiálló előadóknak meg kell küzdeniük egy paradoxonnal. Szeretjük azt hinni magunkról, hogy mindenkinél okosabbak vagyunk. Ha pedig mindenkinél okosabbak vagyunk, miért is kellene meghallgatnunk azokat, akik a színpadon állnak?
Viszont…ha hiszünk Marjolijn Februarinak, miszerint “Abból látszik igazán, milyen ostobák vagyunk mindnyájan, hogy mennyire elégedettek vagyunk saját intelligenciánkkal”, akkor mégiscsak érdemes konferenciákra járnunk…
“A természet egyenlő testi és szellemi képességeinkkel ruházott fel minket (…) Ezt az egyenlőséget csak az önnön bölcsességünk felőli beképzeltség tudatában tartjuk hihetetlennek.
Minden ember azt gondolja, hogy bölcsebb az egyszerű népeknél. Bölcsebb mindenki másnál – kivéve néhány embert, akit híre miatt tisztel, nagyra becsül vagy azért, mert egyetért vele.
Az embernek ugyanis az a természete, hogy bármennyire elismeri is másokról, hogy szellemesebbek, ékesszólóbbak, tanultabbak nála, azt mégis nehezen tudja elhinni, hogy sokan akadhatnak, akik ugyanolyan bölcsek, mint ő. Mert saját éleselméjűségét mindenki közelről szemléli, másokét viszont távolról.” (Thomas Hobbes)
Szerdán összeraktam egy lila prezentációt.
Csütörtökön csináltattam egy táblát egy tizennyolcas karikával és egy “csak erős idegzetűeknek!”-felirattal.
Pénteken vettem 40 kiló homokot, pedig csak másfél kilóra lett volna szükségem. Nem volt kisebb kiszerelés…
Szombaton Barta Tibor barátom konferenciáján jártam, a webshop tuning konferencián. Vittem magammal homokot, tizennyolcas karikát és egy lila prezentációt…mert így érdemes a pozícionálásról beszélni. Szóba került a Wall Street, Mária Terézia, Homer Simpson és még Mulder ügynök is.
Ha valakit érdekel, írjon egy emailt [info kukac nagygaborimre pont hu], szívesen elküldöm neki a prezentációt.
A Halloween õsi kelta ünnep, ezen a napon ünnepelték a “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura elõtt. A legenda szerint ezen a napon tér vissza a földre azoknak a bûnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendõkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba.
Kedvelem ezt a Halloween-dolgot, mert olyan “marketinges ünnep”. Olyan tököt veszünk, amit egyébként nem szoktunk, aztán hazavisszük, kifaragjuk, örülünk neki, jól érezzük magunkat.
A feledékeny marketinges esete Halloween napjával
A Halloween-ünneppel volt egy vicces esetem tavaly. Nyáron készítettem egy speciális Halloween kiadást a Profittermelõ marketing oktatóanyagból. Az volt a lényege, hogy a nyomtatott oktatóanyag és a munkafüzet anyagát összeraktam egy CD lemezre és egy napig olcsón meg lehetett volna venni ezt. Gondolkodtam még olyan dolgon, hogy minden megrendelőnek küldök egy tököt, amit kifaraghat – de aztán ezt elvetettem, mert túl drága lett volna.
Jó sokat dolgoztam vele: írtam az oktatóanyagba néhány plusz bekezdést, készült új design hozzá, új tipográfiát és tördelést is kapott.
A kampányt már nyár elején megírtam. Aztán telt-múlt az idõ, jött az ősz, jött az október 31.-e. Egy szépséghibája volt: teljesen elfeledkeztem róla, hogy Halloween napja van és elfelejtettem kiküldeni a kampányt!
Másnap fogtam a fejem, mert akkor persze már eszembe jutott, hogy akartam csinálni valami fontosat Halloween napján. Hiába, a marketinges is ember…
A nyakamon maradt a teljes CD készlet pompás Halloween ruhában. Egy párat ugyan eladtam belõle, amikor karácsonykor kifogytam a készletbõl és a vevõim olyan jó fejek voltak, hogy azt mondták: jöhet!
Ma, Halloween napján az én engesztelõ áldozatom az lesz, hogy nagyon olcsón odaadom ezeket a Halloween ruhás CD-ket. Ez az üzlet – a feledékenységemnek köszönhetõen – nem fog profitot hozni, de néhányan most nagyon-nagyon jól fognak járni ezzel.
Egyik szemem sír, mert nulla profit lesz az üzlet vége, másrészt örülök, hogy néhányan hozzájuthatnak padló áron az oktatóanyaghoz.
Remélem lesz a vevők között olyan, akinek igazi kinccsé válik a kezében és talán átformálja az egész életét. Legyen így!
Naszreddin hodzsa – szamarát háttal megülve – baktatott az úton, mikor meglátott három pásztort. Megállt, köpönyegéből előhúzott egy aranypénzt, majd a pásztorok közé dobta a következő felkiáltással: Azé lesz az arany, aki itt köztetek a legbutább!
A pásztorok megörültek a fogadásnak és azonnal egymást túllicitálva kezdték bizonygatni butaságukat.
Naszreddin leült, kényelembe helyezte magát és hallgatta, amint a pásztorok vetélkednek az aranyért.
- Én olyan buta vagyok, hogy nem találom meg a saját szamaram, pedig rajta ülök – szólt az egyik.
- Az semmi. Én olyan buta vagyok, hogy mikor a homlokomra száll egy légy, egy jó nagy kővel szoktam lecsapni – licitált rá a másik.
- Az semmi! Én olyan buta vagyok, hogy a földemen sót vetettem el, aztán vártam a termést – kontrázott a harmadik.
Az idő telt-múlt, a pásztorok pedig egyre másra bizonygatták saját butaságukat. Végül leszállt az est, mire az egyik pásztor csalódottan bökte ki: már órák óta bizonygatjuk a butaságunkat.
Erre egy igazán buta ember nem lenne képes. Aki érvelni tud, az nem buta. Buta ember az, aki nem ismeri fel saját butaságát.
Minthogy rájöttek, hogy a fogadás szerint nem tarthatják meg az aranyat, visszaadták Naszreddinnek.
Naszreddin hodzsa köszönetet mondott az élvezetes délutánért, majd továbbállt.
Ezt én is meg tudom csinálni! – kiáltott fel Semmihez Sem Értő János.
Fél órával ezelőtt még azon gondolkodott, mit kezdjen magával. Rájött, hogy igazából nem ért semmihez. A világon semmihez. Nemhogy profi szinten, de még amatőr szinten se.
Annyit tud, hogy pénzt akar keresni, lehetőleg munkavégzés nélkül.
Pont a legjobbkor jött az email, amibe azt olvassa, hogy ő is lehet guru.
Én is lehetek guru, most azonnal! – kiáltott fel Semmihez Sem Értő János.
Végre itt van teljesen lecsupaszítva a guru-biznisz lényege! Nem kell hozzá évekig, évtizedekig tanulni. Az a lényeg, hogy csinálok egy weboldalt és ott azt mondom, hogy az Internet marketing területén én vagyok a legtöbbet tudó guru, a legnagyobb tapasztalattal rendelkező ember az egész univerzumban.
Hoppá, weboldalt sem tudok csinálni, mert nem értek hozzá. Mihez kezdjek?
Majd a Google megmondja: csak beírom, hogy ingyenes weboldal – és máris meglesz a megoldás….és tényleg: itt van egy jó kis szolgáltatás, ahol ingyen lehet weboldalt csinálni. Ez jó lesz nekem!
Nem értek hozzá, mégis csinálok itt egy weboldalt – ráadásul teljesen ingyen. Kiválasztok egy jó képet, leírom, hogy én vagyok a guru és kész is a guru-weboldal. Ingyen tárhely, ingyen domain, ingyen weboldal. OK, hogyan tovább?
A múlt héten kaptam valami emailt, amiben erről írt valaki: “Hogyan csináljunk guru ebook-ot egy nap alatt?” – pont erre van most szükségem!
Most tehát beírom a keresőbe, hogy “internet marketing”. Csak annyi a teendőm, hogy mások weboldalán található szövegekből, ingyenesen letölthető tanulmányaiból összeollózok egy új guru ebook-ot.
Ez könnyebb, mint gondoltam, ezt én is meg tudom csinálni! – kiáltott fel újra Semmihez Sem Értő János.
Még csak fél órája kezdtem bele, de máris kész a saját guru ebook-om. Az a legszebb benne, hogy sajátomként eladhatom. OK, mi kell még?
Kell egy hírlevél sorozat is. Az nem lehet gond, azt is össze lehet lopni innen-onnan. Úgyis fel vagyok iratkozva legalább 15 hírlevélre. Csak kinyitom a leveleket és összeollózom belőle a saját hírlevél sorozatomat.
Kész is! Van már saját weboldalam, saját hírlevél sorozatom, saját guru ebook-om. Hoppá…de mi lesz, ha valaki kérdezni fog valamit? – morfondírozott magában Semmihez Sem Értő János.
Semmi gond: ha egyik-másik olvasó tanácsot kérne, akkor nem reagálok, mert én vagyok a guru, aki elérhetetlen. Elérhetetlennek kell lennem, mert akkor tisztelni fognak és mindent megvesznek tőlem arany árban. Mert guru vagyok: kész a guru-weboldal, a guru-hírlevél és a guru ebook.
Én is megcsináltam! – kiáltott fel Semmihez Sem Értő János.
Így lesz a munkanélküli szobafestőtől kezdve a sikertelen biztosítási ügynökig mindenkiből marketing guru, internet marketing tanácsadó vagy akár politikus.
Éljen a kontraszelekció és a “nemteljesítés” kultúrája?
Ön mit gondol erről az instant guru-bizniszről?
Csak egy újabb, az USA-ból importált hülyeség vagy egy jól működő instant karrier-modell?
Az idő nagyon kellemes és nem mellékesen itt van velem egy pohár jéghideg Pina Colada is, szóval igazán kellemesen szórakozom.
Ma reggel gondoltam egy merészet és elhagytam a szárazföldet. Egy nagy felfedezőtúrát tettem a Tisza-tónál, hatalmas élmény volt. Kicsit úgy éreztem magam, mint John Rambo az ellenséges területen – szóval tényleg nagyon jó volt.
A betonhoz szokott szemnek hihetetlen élményeket tartogat egy ilyen kirándulás. Több madarat – meg mindenféle azonosítatlan lényt – láttam egy óra alatt, mint otthon egy év alatt!
Annyi biztos, hogy ez nem egy pelikán…
A kikötő, ahol egy weboldal fejlesztési megbízás is leesett váratlanul
Egyesek 2-3 millió forintot fizetnek azért, hogy ilyet lássanak Afrikában…
A pénteki indulás kicsit elcsúszott: először szombat lett, de akkor a tornádó miatt csúsztam el, végül csak vasárnap lett start. Beraktam a kocsiba az évek óta nem használt horgász felszerelésemet és a kedvenc CD lemezeimet. Megfogadtam, hogy nem viszek magammal laptopot…de aztán valahogy mégis becsúszott a táskámba…
Egy mondatban az eddig országjáró kalandozásaimról: Magyarország nagyon szép. Sokkal szebb, mint gondoltam.
Sokan eljöttek és biztosan állíthatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. A visszajelzésekből ítélve a közönség sem távozott kellemetlen élményekkel.
Kifejezetten örültem annak, hogy az előadás végén nagyon jó kérdéseket tettek fel, jó meglátások voltak – szóval az egész előadás egy nagyon jó közegre talált. Igazi öröm ilyen közönség előtt beszélni.
Cservenka Béla barátomat többen is megpróbálták falhoz állítani egy-egy okos kérdéssel – de ő kősziklaként, megingathatatlanul állta a kereszttüzet. Béla így festett a kérdések kereszttüzében:
Az időkeretet rendre átléptük – de emiatt senki nem emelt panaszt. Ez biztos jele annak, hogy nem végeztünk rossz munkát A kérdések és a beszélgetések alapján teljesen biztos vagyok benne, hogy a jelen levők közül többen is sikeresek lesznek saját Internet-vállalkozásukkal.
Kérdezték többen is, hogy mikor lesz a következő előadás. A teljes igazság, hogy még én magam sem látom pontosan az időpontot. Amint meglesz az időpont, itt a blogon ki fogom ragasztani.
Összességében nagyon jól alakult minden, igazán kellemes nap volt. A résztvevőknek köszönöm a részvételt, köszönöm a jó kérdéseket!
Igazán nagyszerű élmény volt találkozni azokkal az emberekkel, akikkel már emailen régóta kapcsolatban voltam. Ezután már nem lehet mondani, hogy az Internet elszigeteli az embereket…
Most tartok egy kis szünetet: a hétvégén elmegyek egy jó kis országjárásra, pihenésre, horgászásra, sportolásra, feltöltődésre. (Elképzelhető, hogy közben egyszer-egyszer bejelentkezem itt, néhány fényképpel és élménybeszámolókkal)
Tegnap este, fél nyolc körül volt egy megérzésem. Éreztem, hogy nem kellene már elmennem otthonról. Néhanapján előfordul, hogy szinte bizonyossággal ráérzek, hogy nem szabad valamit megtennem. Ilyenkor a feladat és a megérzés birokra kel – és az esetek 99%-ában a feladat győz. Most is így volt.
Győzött a feladat és végül elmentem feladni pár csomagot. Mindig nagy kedvvel adom fel a csomagokat, amiben az oktatóanyagokat postázom. Így volt ez tegnap is.
Dolgom végeztével elégedetten sétáltam ki az autómhoz, bedobtam a csomagtartóba pár cuccot és csaptam is le a csomagtartót. Hoppá! Abban a pillanatban, ahogy meghallottam a zár kattanását, felvillant egy kép: a kulcs a csomagtartóban maradt…
A telefonom is csatlakozott a kulcshoz, szóval még segítséget sem tudtam hívni. Ez aztán a szorul helyzet. De akkor már vakarhattam a fejem, késő volt, a dolog megtörtént. Tanakodtam magamban, mihez kezdjek, aztán egyszer csak kivillant az a bizonyos fény: hazasétálok és egyszerűen ott hagyom az autómat a parkolóban.
Micsoda nagy ötlet! Egy kis séta még nem ártott meg senkinek…
Most kb. 8 km sétáról beszélünk, tehát a könnyű esti andalgáson némileg túlmutatott a dolog. Elindultam és a séta végére úgy értem haza, hogy biztosan tudtam, mindig van kiút. Megérte. Győznie kellett a feladatnak. Az élet rövid, élvezzük.
Az elemi erejű arculcsapás: Dr.Kürti Sándor
Dr. Kürti Sándor előadása valahogy így kezdődött: “Bemutatkozásra csak 2 percet szántam. Van itt egy Széchényi díj. Ez itt egy Év Vállalkozója díj. Van itt még egy harmadik is. Tudják mit, körbeadom, nézzék meg. Na…akkor ennyit a bemutatkozásról.”
Néma csönd lett a teremben. Először senki nem akarta elhinni, hogy Kürti Sándor kiadja kezéből ezeket az ereklyéket. Aztán tényleg megtette és odaadta nekünk. Bepakolta egy táskba és elhozta, hogy ezzel is ösztönözzön minket a fejlődésre.
Nagyon motiváló volt kézbe venni ezeket a nagy presztízsű díjakat. Olyan díjakat, amelyet csak egy markonyi hazai vállalkozó kapott meg az elmúlt évtizedben. Kell-e ennél jobb motiváció?
Az előadásból kiderült, hogy a Kürt zRt. hogyan alakította ki saját tanuló szervezetét. A Kürt-mátrix gyakorlatilag letaglózott. Az első két dimenziónál Kürti úr még hagyta, hogy azt gondoljuk, nem bonyolult a cégépítés. A harmadik dimenziónál már kezdtük átlátni, hogy bonyolódik a helyzet. A negyediknél kezdtünk elsápadni. Az ötödik dimenziónál kértem egy hidegvizes borogatást…
Kezdtük átérezni, hogy nem adják olcsón az Év Vállalkozója díjat. Mikor már azt gondoltuk, sikeres céget építeni nehezebb, mint kiskanállal elhordani a Balaton vizét, akkor elhangzott a kulcsmondat: Nem szabad kétségbe esni – ha valami tanulható, akkor jó dolgunk van.
Ez az előadás felért egy elemi erejű arculcsapással. Köszönet érte!
45 nap alatt hétjegyű bevétel az internetről: Jaczenkó László
Bevallom, Kürti Sándor előadása után kicsit szédelegve mentem át a workshopra. A tíz órai workshopon Jaczenkó László előadása orvosolta a szédülést. László egy óra alatt megmutatta, hogy épített fel a nulláról 45 nap alatt egy internetes üzletet.
Alig több, mint egy hónap alatt másfél millió forintot hozott neki egy sima, az avatatlan szemlélő számára már-már bántóan egyszerű weboldal. Semmi varázslat, semmi hókusz-pókusz – egyszerűen azt csinálta, amit kell. Nem cizellálta túl az egészet, csak megnézte milyen keresletet tud gyorsan és hatékonyan kielégíteni – és egyetlen számítógéppel felállított egy olyan üzletet, ami az első kampány alkalmával annyi pénzt hozott, amit alkalmazottként egy év alatt lehet megkeresni.
Konkurenciaharc helyett együttműködés: az onlányok
Paul Garrison előtt megnéztem az onlányokat. Nyolc vagány nő, akik mindannyian az internetes vállalkozás útjára léptek. Versenyhez szokott agyammal furcsa volt látni, ahogy megmutatták, hogy konkurenciaharc helyett együttműködésekkel értek el jó eredményeket. Azthiszem ez az önzetlen, mégis üzleti gondolkodás a nők sajátja marad, mi férfiak sosem fogjuk megtanulni ezt. Mi ezt mondjuk: csinálok egy céget és legyilkolom a konkurenciát. Az onlányok azt mondták: csinálok egy céget, aztán a csajok segítenek fejleszteni. Nekik ez működik!
Exponenciális marketing és Coca Cola: Paul Garrison
Az ebéd előtt Paul Garrison egy üveg Coca Cola light elfogyasztása közben felvázolta az exponenciális marketing elméletét. Az előadás közben azonnal átjött Garrison profizmusa. Természetesen a jól ismert, kézzel-hadonászós-megmondós stílusban prezentált, ami nekem kifejezetten tetszett. Volt még egy fontos dolog, ami az előadáson túl nagyon szimpatikus volt. Az előadás utáni VIP ebéd alkalmával csak megmutatta magát az étteremben, aztán visszament a közönséghez, hogy válaszoljon a kérdéseikre. Nem hatotta meg az exkluzív étterem, a 34 féle evőeszköz, a válogatott finomságok – ez nekem tényleg tetszett. Biztos azért, mert én nagyon szeretek enni és tegnap is igen nagy élvezettel falatoztam végig a furcsa nevű fogásokat
A magas léc: Wermer András
Az ebéd után Wermer András a stratégiai kommunikációról beszélt, majd a workshopon válaszolt a kérdésekre. Sallangoktól mentes előadás, igazi profizmus. Wermer előadásain valahogy mindig gyorsan telik az idő. Ez a két óra is úgy telt el, hogy nem tűnt többnek tíz percnél.
Fogyasztói hatalomátvétel: Sas István
Tapasztalatból tudom, hogy Wermer után nehéz jó előadást tartani. Ez a szép feladat tegnap Sas István előtt tornyosult. Teher alatt nő a pálma – és tegnap Sas István nagyon nagyra nőtt! Előadásában a jelenleg is zajló fogyasztói hatalomátvételről, webkettőről és mindezek hatásáról beszélt. Mindezt olyan videókkal és képekkel illusztrálva, amitől kishíján leesett a fejem. Egy gyöngyszem, a hangulat érzékeltetése miatt:
Kürti Sándor cinkosa: Tonk Emil
Sas István után nem bírtam tovább és kimentem sétálni egy kicsit. Bevallom egy gyors csokifagyira is beneveztem magam. Közben megérkezett Tonk Emil, aki aznap már négy eőadást tartott különféle helyszíneken – mindezt 61 évesen. Nem kis teljesítmény!
Gyanús volt nekem, mikor láttam, hogy Kürti Sándor cinkosan rákacsintott Tonk Emilre az előadás kezdetén. Aztán megtudtuk, hogy együtt jártak egyetemre – sőt még az is kiderült, hogy Kürti úr későbbi feleségének szépsége Tonk Emilre is hatással volt
A folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás, a nyitott szemmel járás köré épült Tonk Emil előadása, a jól megszokott nyuszikás, paraszt bácsis és kisfiús viccekkel fűszerezve. Igazi kincs, méltó lezárása volt ennek a napnak!
Lehet ennél jobb élmény?
A konferencia végén véletlenül összefutottam egy kedves ügyfelemmel, aki az ország másik végéből jött el a marketingtortára. Beszélgetés közben elmesélte, hogyan alakította át cégének marketingjét az egyik oktatóanyagom hatására. Hölgyeim és Uraim, lehet ennél jobb élménnyel eljönni egy marketing konferenciáról?
Megvolt a sajtótájékoztató, minden nagyon rendben volt. Az a csokis tortaszelet különösen nagy hatással volt rám
Megmondom őszintén ott hallottam először Soós Viki projektjéről, a Macska.TV-ről. Az első macska média. Mekkora ötlet és micsoda pozícionálás: Macska TV – első magyar macskamédia. Nekünk, macskásoknak!
Én nem vagyok különösebben macska rajongó, de ez az egész ötlet nagyon tetszik. Pontosan ilyen ötletekért érdemes eljönni a Marketingtortára!
